2016. március 18., péntek

Kárpáti Tibor: Nárciszok


Kárpáti Tibor: Nárciszok

Nárciszok, nárciszok 
Tavasz-örvénylésben 
Arany-ájulásban 
Napfény-ölelésben 

Nap ringat, elringat 
Önmagába ringat 
Széjjelsugározzuk 
Aranyszirmainkat 

Nárciszok, nárciszok 
Illat-áramlásban 
Álom-örvénylésben 
Tavasz-ájulásban 

Föld ringat, elringat 
Elringat magába 
Tündér-ragyogásunk 
Tűnt kábulatába


2016. március 16., szerda

Virágillemtan


Virágillemtan

Egy szál virág szépen beszél .
Már az ókortól pontosan tudjuk, melyik virággal mit üzenünk, vagy mit üzennek nekünk. A virágnyelv használatára már a Bibliában találunk utalásokat, sőt a görög és római mitológiában is.

Ha egy szál rózsát adunk, ügyeljünk rá, hogy az hosszú szárú legyen.
10 szál alatt páratlan számú szálból készíttessünk csokrot, 
10 szál felett ez már mindegy.

Ha férfinak köttetünk csokrot, sötétebb színekből kérjük azt,kérjük azt, tetessünk bele zöldeket, bogyókat, terméseket.

Ha vendégségbe megyünk, illik a háziasszonynak virágot vinni.

Ha a virágot selyempapírba csomagoltattuk, ezt illik levenni,
 mielőtt átadjuk.

A kapott virágot azonnal vízbe kell tenni - és természetesen ennek
 maga a virág is örül.

Ballagásra, diplomaosztóra:
Legyünk tekintettel ballagó gyerekünk kívánságára, és ne erőltessünk rá hatalmas virágcsokrokat, ha nem szeretné.
Válasszunk inkább egy szál virágot, mely díszítésében illik egyéniségéhez, vagy lepjük meg olyan kerek csokorral, amely leszárítható, és évek múltán is kedves emlék marad.

A virágok jelentése:
A dália az eleganciáról árulkodik,

A fagyöngy nehézségekről,

a gardénia titkos szerelemről, örömről.

 A gyöngyvirág azt mondja el, újra boldogtalanok vagyunk, de szerények.

Az írisz a barátság, hit, remény virága.

 A kardvirág az erőt szimbolizálja,

A krizantém azt, hogy reménykedem,

A liliom a rajongásról árulkodik,

A margaréta a finomságról, tisztaságról.

A muskátli azt mondja: béke veled,

A sárga nárcisz lovagiasságot mutat,

A nefelejcs pedig hű marad nevéhez.

Az orchidea egy gyönyörű hölgynek mély érzelmeket,

Az orgona első, -

a vörös rózsa pedig forró szerelmet üzen annak, aki érti.

A fehér rózsa bájról árulkodik,

A mélyvörös gyászról,

A rózsaszín pedig arról, hogy tökéletes a boldogságom veled.

A szegfű egy egyszerű üdvözlet,

A vörös tulipán pedig szerelmi kinyilatkoztatás.

De ne feledjük: Ha valaki nem tud örülni egy csokor virágnak attól, aki szereti, akár sárga, akár krizantém, ott komoly bajok lehetnek. :-)

Sárga rózsa:
Jelentése szolid érzelmek, kiegyensúlyozott, hűvös kapcsolat, vagy feltételezett csapodárság.

Piros:
Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. Elsősorban a szív, a szeretet, a szerelem színeként tartják számon. Egyszerre jelképezi a szerelmet és a háborút. Energiát, agresszivitást, erőt és harciasságot sugároz. Az erotika, a szenvedély szimbóluma is, kihívó, provokatív hatást is kiválthat abban, akivel életünkben esetleg először találkozunk. A tűz és a föld színe. Általában romantikus hangulat megteremtésére használjuk. Az erő és a határozottság, a vitalitás, a szenvedély és a kreativitás kifejezője. Általában az ördög színének is nevezik.

 Sárga:
A közhiedelemmel ellentétben nem az irigység, hanem az értelem a megértés és a remény  színe. Az örök fény, hatalom kifejezője. A hit, a jóság, az intuíció színe.  A siker, a szerencse, az önmegvalósítás, a bölcsesség és a logikus gondolkodás kifejezője. A napfény színe, meleget és lelkesedést sugároz.
  
 Zöld:
A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. Lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője. Meleg és hideg, égi és földi keveréke. Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe. A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe.



Cserepes virágot nem igazán illik ajándékozni, legfeljebb csak közvetlen hozzátartozónak, családtagoknak, vagy virággyűjtőnek.
Szintén nem illik kaktuszt ajándékozni, kivéve ha az ajándékozott gyűjti az

2016. március 13., vasárnap

Arany János: Nemzetőr-dal


Arany János: Nemzetőr-dal

Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.
Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!

Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;
Van nekem még öt-hat garajcárom...
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.

Fölnyergelem szürke paripámat;
Fegyveremre senki se tart számot,
Senkié sem, igaz keresményem:
Azt vegye hát el valaki tőlem!

Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.

(1848. április.)

Petőfi Sándor: Az országgyűléshez


Petőfi Sándor: Az országgyűléshez

Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,
Mert nincs rendében eljárásotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
És így tevétek már régóta mindig;
Látják, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitőt,
Ki a tornyot csinálja meg előbb?
És azt a levegőbe tolja, hogy
Ott fönn maradjon, míg majd valahogy
Alája rakja szépen a falat,
S legeslegvégül jőne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
Időt, erőt eltékozoltok, és ha
Sükert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mint hogyha engemet
A szomjuság bánt, s adnak víz helyett
Ételt, s talán még épen olyan ételt,
Mitől szomjúságom csak jobban éget.
Ha ez siker, ha ez jótétemény:
Elmémet a bölcsőben hagytam én.
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
Sajtószabadságot szerezzetek.
Sajtószabadságot, csak ezt ide!
Ez oly nagy, oly mindenható ige
A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,
Amellyel egy mindenséget teremte.
Hol ez nincs meg, bár máskép mindenek
Eláradó bőségben termenek,
S bár az utósó szolga és a pór
Zsebébül aranyat marokkal szór:
Azon nemzetnek még sincs semmije,
Azon nemzetnek koldus a neve.
S hol ez megvan, bár rongyban jár a nép,
Nyomorg, tengődik mindenfélekép:
Azon nemzet gazdag végtelenűl,
Mert a jövendőt bírja örökűl.
Haladni vágyunk; de haladhatunk?
Én istenem, milyen golyhók vagyunk!
Lábunk szabad, de a szemünk bekötve,
Hová megyünk?... meglássátok, gödörbe.
Szemünk bekötve, fogva szellemünk,
Az égbe szállnánk, s nem röpülhetünk,
A szellem rab, s a ronda légbe fúl,
Mely dögvészes már önnön átkitúl.
A szellem rab; mint a hitvány kutyát,
A ház végére láncba szoriták,
S láncát harapva tördeli fogát,
Amellyel védni tudná a hazát...
A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,
S szabad nemzetnek csúfoljuk magunkat!
Szolgák vagyunk, rabszolgánál szolgábbak
Megvetésére a kerek világnak!
(Pest, 1848. február)

Petőfi Sándor: Magyar vagyok


Petőfi Sándor: Magyar vagyok

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
– Ha vert az óra – odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
(Pest, 1847. február)

2016. március 7., hétfő

Szerkesztéseim Nőnapra /2016




Képeim - Nőnapra /2016



Nőnapra /Arany Viktor


Arany Viktor: Nőnapra

Rózsaszirmok legyenek talpad alatt, 
Égi fény mossa meg arcodat. 
Angyalok vezessenek végig utadon, 
Kerüljön el bánat, fájdalom.


Arany Viktor: Nőnapi felismerés

Tiltakoztam, miért vagy más, 
Távol éreztelek tőlem, 
Rájöttem, az vagy,
Mi hiányzik belőlem


Arany Viktor: Ó te drága NŐ

Ó te drága NŐ, 
Bűbáj, csáberő.
Küzdelem, vagy 
Béke a nyerő? 
Hatalmad nagy,
De elveszem,
Mert szívem
Kezedbe teszem

Nőnapra /Richard Wagner


Szeretettel hoztam e szép csokrot, 
s köszöntőmet mindenkinek mondom. 
Nőket köszönt most az egész világ, 
hát nyíljon nékik a sok színes virág. 
Az életet, szerelmet tőlük kaptuk,
cserébe szívünket az ölükbe rakjuk. 
Általuk vagyunk igazán valakik, 
tudom most dalom, messzire hallatszik. 
Kívánom, legyen minden nő boldog, 
s szálljanak el végleg a bús gondok. 
Hulljon reájuk jókívánságom e napon, 
egész évben - és minden Nőnapon.

Richard Wagner

Kéri János: Nőnapi köszöntő


Kéri János: Nőnapi köszöntő

Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük.

Ki mindent
Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol,
És felnevel ő.

Hálánk szálljon
Lányra, anyára,
Ki a családot
Összetartja.

Szépséges nők,
Jó asszonyok,
Kívánunk boldog,
Víg nőnapot.